1922-tõl, tizenöt esztendõn át Mátyásföldre érkeztek, és innen szálltak fel a hazai és külföldi gépek. A fõváros új repülõterének építésére már 1913-ban  bizottságot alakítottak azzal, hogy megvizsgálja a szóba jöhetõ területeket. Legtöbben a Csepel-sziget északi csúcsához közel esõ területet javasolták. Az elsõ világháború kitörése után azonban a repülõtér építése lekerült  a napirendrõl, és a polgári légi forgalom bázisául a Mátyásföldi repülõteret választották. Az  volt a legfõbb  érv, hogy itt rendelkezésre álltak  a  repülõüzemhez   szükséges   berendezések,  hangárok,  szerelõüzemek,   repülésbiztonsági eszközök.
A repülõtér a gödöIlõi  országút mellett  épült, közvetlenül Cinkota határában, az  egykori  mátyásföldi villanegyed szomszédságában. A húszas  évek végére, a harmincas évek elejére  Mátyásföld Közép-Európa egyik jelentõs forgalmú repülõtere lett. A gyakorlat  igazolta Weiler József  professzor szavait, aki 1918-ban így írt:
"A forgalom lebonyolításában hazánk fekvése miatt  úgyszólván  közvetítõ  szerepünk  lesz  Ausztria, Németország, Ukránia,  Balkán  és  India  felé. A  fõ  törekvéseknek  oda  kell  irányulnia,  hogy  ezen forgalmi hálózatba úgy kapcsolódjunk bele légiforgalmi vállalatunkkal, hogy ezt a közvetítõ szerepet a többi nagy nemzetek forgalmi igényeinek megfelelõen el is láthassuk."
A külföldi  légitársaságok  gépei  ekkoriban  nem  csak  kereskedelmi,  hanem  technikai  okokból  is kénytelenek  voltak  leszállni   Budapesten.    Fel  kellett  ugyanis  tölteni  az üzemanyag  tartályokat, átvizsgálni a gépeket, és nem utolsó sorban váltani a személyzetet. 1936-ban, Budaörs megnyitása elõtt egy évvel már nyolc nagy külföldi légitársaság gépei érintették Mátyásföldet.
A forgalom növekedésével azonban, szolgáltatásait tekintve nem tartott lépést a repülõtér. Korszerûtlenek voltak a mûszaki berendezések, és hiányzott a megfelelõ színvonalú forgalmi épület is.
"Aki Mátyásföldre érkezik - írta egy lap 1931-ben -, nemigen veszi észre, hogy egy ország fõvárosába érkezett. A néhány szomorú barakk nem nyújtja egy világváros légi kikötõjének benyomását."

Történeti áttekintés időrendi sorrendben:

1920 a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) a Nemzeti Hadsereg részére 4 db Aviatik-Berg D I vadászgépet legyárt, majd beszünteti a repülőgépek gyártását, a mátyásföldi gyárat a repülőtérrel együtt a kincstár veszi meg. 

1922. máj. 01. a Francia-Román Légiforgalmi Társaság járatai: Párizs-Strasbourg-Prága-Bécs-Budapest(Mátyásföld)-Bukarest útvonalat repülnek. 

1922. jún. 02. kormányzati megegyezés történik az antanttal, a közforgalom céljaira szolgáló repülőterek meghagyásáról: Mátyásföld, Kaposvár, Székesfehérvár, Szeged, Nyíregyháza, Miskolc, Szombathely.

1922. aug. 22. a Szeged-Mátyásföld postajárat beindítása történik1923 a Franco-Roumaine légitársaság a mátyásföldi repülőteret használja a nemzetközi légi forgalom céljaira.

1923. márc. 18. Mátyásföldre megérkezik az első 3 db utasszállításra alkalmas Fokker F-III típusú 5 utas-férőhelyes repülőgép. (még további 2 db fog érkezni az ML RT megrendelésére).

1927. júl. 30. repülőünnepséget tartanak Mátyásföldön.

1927. szept. 17. Kaszala Károly Mátyásföld-Monor között zártköri 650 Km-es világrekordot állít fel az L 2 Róma nevű repülőgéppel.

1928. máj. 17. repülőnapot tartanak Mátyásföldön 15000 néző előtt.

1928. jún. 14. Kaszala Károly Mátyásföld-Pola útvonalon 517 Km-es távolsági világrekordot állít fel az L 2 Róma nevű repülőgéppel, majd továbbrepül Rómába.

1930. ápr. 15. a Mátyásföld-Pécs menetrend szerinti légi járat első repülése.

1930. jún. 14. Lampich Árpád a Róma nevű repülőgéppel Mátyásföld-Monor között 1033 Km-es zártköri világrekordot állít fel, 16 óra repüléssel.

1930. júl. 06. a MALERT belföldi kormányjáratot repül Mátyásföld-Debrecen között. (Bethlen István miniszterelnök és Gömbös Gyula).

1930. okt. 04. Mátyásföldre érkezik egy német Junkers G-38 típusú óriás-repülőgép, a kormányzó is részt vesz a budapesti sétarepülésen.

1931 a mátyásföldi repülőtéren üzembe helyezik az első polgári rádió-iránymérő állomást (gonio).

1931 a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület a Mátyásföldi Repülőteret használja, itt fahangárt építenek repülőgépeiknek.

1933 nyarán a gépvontatásos vitorlázórepülés gyakorlásának megkezdése történik Mátyásföldön

1934. szept. 17. a Mátyásföld-Hortobágy-Debrecen-Mátyásföld motoros pilótapiknik megrendezésre kerül, 12 angol és 8 magyar repülőgép részvételével.

1935 a mátyásföldi repülőtéren egy üvegezett indítótornyot építenek korszerű utasforgalmi épülettel.

1935. jún. 11. megrendezésre kerül a repülőnap Mátyásföldön, az olasz Fiat CR 32 típusú bemutató vadászrepülőgépek itt maradnak, a kormány további 52 db-ot rendel.

1937. jún. 11-14. Légbőlmentési Konferencia és repülési bemutató Mátyásföldön.

1945-től 1990-ig a mátyásföldi repülőteret és létesítményeit "ideiglenesen" a szovjet hadsereg birtokolta

2000. aug.19. repülőnap Mátyásföldön

(by Dress-Francii)